Pataki: a kisebb települések járnak jól
A kormány egy határozattal kiiktatta a megyei önkormányzatokat a települési költségvetések kiegyensúlyozásának folyamatából, és megszabta a községek, városok, megyei jogú városok és megyeszékhelyek, valamint a megyék költségvetésének az alsó határát.
Amint Darius Valcov pénzügyminiszter a kormányülés után elmondta, a települések ezentúl közvetlenül a pénzügyminisztériumtól kapják meg a költségvetéseik kiegészítésére szánt összegeket. A kormányhatározat biztosítja, hogy a községek költségvetése legkevesebb 1,5 millió lej, a városoké legkevesebb 6 millió lej, a megye jogú városoké legkevesebb 20 millió lej, a megyeszékhelyeké legkevesebb 50 millió lej legyen. A rendelet a megyék számára is 80 millió lejben állapítja meg a költségvetés alsó határát.
A miniszter úgy vélte, hogy az új rendszer kizárja a politikai beavatkozásokat a költségvetés kiegyenlítésének folyamatából, hiszen a megyei önkormányzatok nem szólhatnak már bele ebbe. „Ez teljes decentralizációt jelent, hiszen a megállapított összegeket az önkormányzatok közvetlenül kapják meg, a pénzügyminisztérium révén" - jelentette ki a miniszter. Valcov úgy vélte, az ország 3180 települése közül több mint 2000-nek nő meg jelentősen a költségvetése. Hozzátette, hogy a rendszer elsősorban a szegény településeket segíti. Olyan település is lesz, amelyik 900 százalékos növekedést könyvelhet el.
„Ha négy évig megőrizzük ezt a költségvetés-kiegészítési rendszert, a legszegényebb vidékek polgármestereinek nem marad 2018-ra mentségük arra, hogy a településeiken esetleg nincsen ivóvíz és szennyvízhálózat, nincsenek korszerűsítve az iskolák" - jelentette ki a miniszter.
A kormányhatározatról és annak hatásairól Pataki Csaba szenátort, a Szatmár Megyei RMDSZ elnökét kérdeztük.
"Pozitív és negatív oldala is van a határozatnak, és ez egy újabb bizonyíték arra, hogy központilag semmit sem lehet pontosan szabályozni. Ennek bevezetése visszás helyzeteket is teremt: például a községek 1,5 millió lejt kapnak, de egy község lehet 4-500 fős lakosú és akár 10 ezer lelket számláló is. Szatmár megyei szinten is vannak különbségek, hiszen van ezer és 6-7 ezer lakosú község is. Elsősorban azok a kisebb községek járnak jól ezzel a kormányhatározattal, amelyeknek csekély jövedelemforrásuk van. De ha úgy vesszük, a jól gazdálkodó, sok munkahellyel rendelkező települések viszont rosszul járnak, mert nem kapnak szubvenciót - magyarázza Pataki Csaba. A szenátor szerint az egyértelműen pozitívum, hogy a megyei tanácsok kezéből kikerült ez a feladat, hiszen így nem szól bele a politika a települések költségvetésébe.
Szatmár megyében a kormányhatározatnak köszönhetően lesz olyan község, amelynek 900 vagy 1 millió lejjel nő meg a költségvetése - tudtuk meg Pataki Csabától. Lesz viszont olyan település is, amelyek esetében a saját bevételek meghaladják a törvényben meghatároztt plafont, emiatt nem kapnak újabb összeget - ilyen Szatmárnémeti, Nagykároly, Szatmárudvari, Vetés és Batiz község.
